Mexikó féltve őrzött kincse, az őszapó

Az őszapó nem mikulás, hanem kaktusz, a kaktuszgyűjtők egyik kedvence. Megfelelő körülmények között sikerrel tarthatod. Húsz év múlva akár virágozhat is.

Forrás: inaturalist.org

Az Őszapó kaktusz (Cephalocereus senilis) Mexikóban (Hidalgo, Veracruz) honos,  veszélyeztetett faj, amelyet részben túlgyűjtés, részben a legeltető állattenyésztés miatt a kihalás veszélye fenyeget. Igen népszerű faj a gyűjteményekben, a dísznövény kereskedelem egyik leggyakoribb kaktusza. Az így használt fajok azonban már termesztik például Mixquiahuala, Hidalgo kertészeteiben. A termesztés ellenére továbbra is folyik a tiltott gyűjtés, hiszen így “olcsón lehet hozzájutni a ritka kincshez, amely alig több mint kétezer négyzetméteren terem Mexikó hegyeiben. A Mexikói kaktusz- és Pozsgás Társaság (Hidalgo) ismeretterjesztő oktatásokat szervez a honos kaktuszok, többek közt az őszapó védelmére.

Őszapó sörtekontya

Az őszapó sugárirányú tövisei szőrszerű sörtékké alakultak, amelyek védik a hőtől, az erős sugárzástól, és csökkentik a párologtatást. Ennek ellenére vannak szúrós tövisei is! Őshazájában akár 12 méter magasra is megnő, 10-20 éves korában virágzik először. Virágait a növény csúcsán lévő dús szőrsapkában (cephalium) hozza.

Szobanövényként maximum 30 cm-es, és nem valószínű, hogy virágozni fog, bár ritka esetben, gyűjtőknél hozhat virágot. Szárazság- és hőtűrő. Hűvös, 5-16 fok körül helyen, szinte öntözés nélkül teleltesd, de azért ne hagyd teljesen kiszáradni. Különösen télen érzékeny a sörtéire cseppenő vízre. Ettől rothadás indul meg, ami elpusztítja.

Minél több fény éri, annál hosszabb “hajat” növeszt. Két öntözés között hagyd a talaj felső rétegét kiszáradni. Túlöntözve rothadás léphet fel. Ha a gyökerei kinőtték a cserepet, átültetheted kaktuszföldbe, egy számmal nagyobb cserépbe.